Vissza az előző oldalra

Lakóhelyünk szépítéséért

Akcióterv

( Az akcióterv egyelőre csak vitaindítónak tekinthető. Alapos szakmai vita után szeretnénk közgyűlési előterjesztéssé formálni.)

Épületeink falain egyre szaporodnak a firkák, tag-ek, vagy a gyorsan, sietősen odafújt egyszerű betűképek, és kezdenek megjelenni a stencilek is, sablonnal készített, jelentéshordozó képjelek. ( A firkák egy része a klasszikus "Szeretlek Jolán, Hajrá Fradi, stb. feliratok, más részük az itt jártam jelek. Végül vannak a pornográf firkák, bár ezek azért nyilvános helyeken ritkábbak.) A kidolgozott kalligrafikus itt jártam jeleket többnyire graffitisek helyezik el. ) Külterületeken, vasúti betonkerítésen, ahol a festőt kevésbé fenyegeti a tettenérés veszélye, igényesebb betűképeket is látunk, egy-két helyen figurális képalkotó próbálkozásokat is találunk. Végül néhány helyen szervezett, legális festés történt, a graffitis világ által színvonalasnak elismert alkotások születtek a Széchenyi lakótelep garázssorán, vagy a Kőrösi-Csoma Sándor iskola mögötti garázsfalakon. A köznyelv mindezeket graffitikként emlegeti. "Graffiti: bármilyen köz- , vagy magántulajdonba/-ra karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás." Alábbiakban nem fogunk foglalkozni az egyszerű feliratokkal, firkálásokkal, graffiti alatt tehát e továbbiakban mindig csak a díszítő szándékú ( Egyszerűbb, saját név felfújása, vagy összetettebb képzőművészeti alkotás létrehozása) festést fogjuk érteni.

Vélemények a jelenségről

1. A graffiti, a firkálás egy sajátos életérzés kifejeződése, jogos tiltakozás a fennálló társadalmi állapotokkal szemben, elnyomása, elfojtása csak fokozza ezen problémákat. Minél erősebben ellenzéki, polgárpukkasztó, annál jobb!

2. Az igényes graffitik, tag-ok, stencilek nagyon szépek, jól mutatnak bizonyos felületeken, nagyon fontos lenne beépítésük a városi kultúrába. A figurális munkák kisgyerekeknek jeleznék a sarkokon, hogy ez az ő utcájuk, üzletek, boltok, intézmények tevékenységi körét jelenítenék meg, kerékpártárolókra, egyéb utcabútorokra hívnák fel a figyelmet. A stencilek, kisebb figurális utcabútor-festő (csatornafedők vízrácsok, stb.) munkák képi ötleteikkel barátságosabbra formálnák az utcaképet, a betűképek pedig voltaképp a fiatalok sajátos kalligrafikus arcképcsarnokaként funkcionálnának, hasonlóan az ültess el egy-egy fát magadnak mozgalomhoz. A képzőművészeti munkához kedvet érző fiatal valahová felfestené a nevét megjelenítő betűképet, amelyet időnként felfrissítene. A firkák is hasonlóképp működhetnének, az erre a célra alkalmas területeken. Ha a tiltakozások kulturált formájúak, semmi bajunk nincs velük. Bízzunk a graffitisekben, ha legálissá nyilvánítunk minden - nem műemlék - falat, meg fognak szűnni az össze-vissza fújások, firkálások.

3. Az előzőhöz hasonló vélemény, azzal a különbséggel, hogy jó lenne valamiféle közösségi, civil vagy intézményi háttér, amely kiszűrné az igénytelen, vagy erősen közízlést sértő munkákat. (Nekem azokkal nincs bajom akik gazdátlan falfelületekre, igazán szép, mondanivalóval rendelkező képeket, feliratokat FESTENEK (nem véletlenül írtam nagy betűkkel.) De! Azok akik egy villamosszerelvény hátsó kocsijába felszállva (megjegyzem gerinctelenül-mert ugye miért is nem szállnak az elsőbe?) ocsmány firkákkal b...k össze az egész villamost plusz még szét is barmolják, azoknak kijár a fejlövés.)

4. Bizonyos kijelölt helyeken valóban szépen mutathatnának igényes graffitik, feltéve persze, hogy nem tartalmaznak közízlést sértő, vagy alkotmányellenes motívumokat ( uszítás, kisebbségek elleni gyűlölködés, stb.), és az egymásra rakódó firkáknak is lenne egy szép kalligrafikus hatásuk, azonban mindezek csakis előre kijelölt helyekre kerülhetnének.

5. Az előzőhöz hasonló vélemény, de a képeket megfújás előtt tulajdonosi illetve közösségi kontroll, zsűrizés alá vetné.

6. A városi épületek úgy szépek, ahogyan az építész megtervezte őket, az utólag odafújt, odafirkált képjelek megbontják az összhangot, disszonancia érzetet keltenek. Amatőr alkotók munkáinak nincs helye a közterületeken! Az utcai cégtáblákat, plakátokat, díszítő munkákat kizárólag hivatásos szakemberek, illetve művészek készítsék.

7. Végül olyan vélekedés is létezik, miszerint: az utcákon hivalkodó rengeteg plakát, díszítő jellegű szobor, kép a fogyasztói társadalom egyik betegségtünete. Minimalizálni kellene a vizuális környezetszennyezést, betiltani a közterületeken történő reklámozást, kanonizálni az üzletek feliratait, és csak időtálló, tartalmas mondanivalójú műalkotások kerülhessenek közterületre.

8. Radikális zöldek ennél még messzebb is mennének, a Gyűrűk Ura hobbit megyéjének képén át a teljes biofarm gazdálkodásig, ők természetesen ellenségei az üzleti érdekek által vezérelt képi szórakoztatóipari tevékenység minden megjelenésének.

A "Kik a graffitisek" kérdést is érdemes lenne végiggondolni, a "Szürke, borzalmas kerítéseket, paneleket művészi alkotásokkal gazdagító, szabad lelkű népművészek, akiknek üldözés helyett köszönet járna." véleménytől a "Komoly rajztanulásra, képzőművészeti tanulmányokra képtelen, minden közösségben kezelhetetlen, a művészetet bandaháborús kellékké silányító lelki sérültek (Szociálisan és családilag perifériára szorult kis szerencsétlen köcsögök. Voltaképp a művész szerepében tetszelgő köztörvényes bűnözők.) véleményig, de nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő kutatások.

Vélemények a jelenség kezeléséről

1. Néhány városlakó a teljesen összefirkált, összefújt házak közt érezné igazán otthon magát.

2. Az igényes graffiti-kalligráfia kedvelők csak az igénytelen, otromba firkákat tüntetnék el.

3. Mások a firkákat teljesen eltüntetnék, az igényes graffitit meghagynák.

4. Mások eseti engedélyeztetési eljárás utáni egyes graffitiket elviselnének, az illegális graffiti minden fajtáját eltüntetnék.

5. A legradikálisabb ellenzők minden fal újrafestését szeretnék látni, és az újabb firkálások radikális lehetetlenné tételét, megelőző vagy büntetőjogi eszközökkel. Bekamerázott város, személyi igazolványra kiszolgáltatott festék, lakkfilc, a vásárló adatainak feljegyzésével, és persze a bolti kamera által rögzítve, a firkálónak  pedig tökéletes restaurálást kell végeztetnie, ami több százezer forintot jelenthet egyetlen odafújt kis pöttyért. Nagyobb foltoknál milliós tétel. Hozzon az önkormányzat egy rendeletet, miszerint amennyiben adott paraméterű kamerával 1.5 méterről készített felvételen a falszíntől elütő firka-festés ilyen és ilyen eltéréseket okoz, akkor az már rongálás, és restaurálással, vagy újrafestéssel javítandó.

További adalékok a graffiti jelenséghez lásd: http://www.graffitimuseum.at/

Megoldási lehetőség

"És gondoljatok bele, milyen minden reggel dolgozni, iskolába menni egy olyan környéken, ahol minden szemetes, kukák szétverve, falak összefirkálva, virág sehol. Vagy egy olyanon, ahol a falak rendben vannak (és bizonyos helyeken még a graffitit is elfogadom, amennyiben az szép, igényes, és környezetbe illő), szemét nincs, kukák egyben, virágok ültetve."

Ha a realitásokban gondolkodunk, azt hisszük a radikális várostisztításra nincs pénz, nincs jogi lehetőség, és talán politikai alapjai is hiányoznak. A radikális engedélyezés ellen pedig a városlakók többsége erőteljesen tiltakozna.

 Valami olyan köztes megoldást kellene találnunk, ami nem vezet el a teljesen összefújt, összefirkált városig, nem okoz véres bandaösszecsapásokat, stb. de lehetőséget biztosít a legális graffiti – stencil – tag munkálkodásra.

Véleményünk szerint egyik oldalon a radikális szigor, teljes anyagi jóvátétel, stb. másik oldalon a szabad tevékenység lehetőségének felkínálása lehet a megoldás.

 

A tulajdonosokkal való egyeztetés után kétféle feliratot fújnánk az épületek kiválasztott falaira:

Szabad fal - Engedélyköteles fal

 

A szabad falra bárki szabadon fújhatna graffitiket, a nyilvánossá tett graffiti kódex szerint, pl: mivel az utcán kiskorúak is járnak, tehát nem kerülhetnek falakra olyan munkák amelyek:

·        alkalmasak a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása,

amelyeken önkárosító magatartásformák, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a droghasználat stb. szerepelnek a médiatörvény rájuk vonatkozó rendelkezéseit is be kell tartani.

A forgalomból kieső üzemi kerítéseken pedig az egyéb törvényi rendelkezésekbe ütköző ábrák, feliratok elhelyezése minősül tiltott cselekménynek.

( Egyes szabad falak esetleg csoporttulajdonba kerülhetnének, azaz oda csak a csoport tagjai fújhatnának? Idegeneknek először be kellene jelentkezniük hozzájuk?)

 

Az engedélyköteles falra csak a tulajdonos által szignózott vázlatok alapján kerülhet kép, ehhez viszont a festéket a tulajdonos vásárolja meg.

( Ha egy tulajdonos engedélykötelessé szeretné tenni a falát, az önkormányzattól kell engedélyt kérnie hozzá, ahol vagy szabad kártyát kap, vagy - központi fekvésű ingatlanok esetén - csak az önkormányzat által engedélyezett rajzokat festetheti fel? Esetleg az önkormányzat előre meghatározhatna ilyen, feltételesen engedélyezett zónákat, vagy falakat?)

 

 

Ehhez a Metszőkör Egyesület a következő segítséget tudná adni.

 

Lefényképezzük az összetegelt, vagy graffitivel ellátott falakat, illetve a potenciális graffiti helyeket. Ehhez a munkához minél több városlakót szeretnénk megnyerni, fokozatosan töltődne fel weboldalunk a falak, épületek képeivel, egy térképen jelölnénk a lefényképezett házakat. Ez a gyűjtemény részben a lehetséges szabad graffiti falak megtalálását célozná, részben a felderítő-megelőző munkában is segítene.

Kapunk egy összképet a "Létező városról."

 

Ebből készítünk egy megtisztított városképet, ahogyan a firkák nélkül nézne ki. Ehhez jó lenne megnyerni az iskolák informatikus tanárait, a GIMP programmal minden osztály megtisztíthatna egy-két utcát.

 

Végül készítünk egy megfestett városképet, hogyan nézne ki, ha mindenütt képek, plasztikák, egyéb street-art munkák lennének.

 

Ez utóbbi városképet persze sokan, sokféle változatban kezdenék tervezgetni.

Saját vázlatokból, netről gyűjtött munkákból állna össze néhány megfújt, megfestett, megstencilezett, megplasztikázott Szolnok képe. Remélhetőleg jónéhányé, mert hisz mindenki saját könyvtárba dolgozna, vagy esetleg csoportokká verődve közösen készítenének javaslatokat egy-egy hely átalakítására.


Mindezek, az összefújt falak, a tisztítottak, illetve az áttervezettek egy weblapon jelennének meg. 

Amint körvonalazódna egy megfestett Szolnok képe, elkezdenénk a közvélemény kutatást, mit szólnának a városlakók, ha a létező, és átfesthetetlen fújások, firkálások helyett nem a szokásos halványító maszatolás, vagy „hasonló” színnel történő átmázolás javításfoltjai jelennének meg, hanem a jelenlegi rajzokat elfedő, vagy igényesebb képpé alakító munkák.

Ha akciónk pozitív fogadtatásra talál ( Néhány intézmény máris kifejezte igényeit. Kamasz tanya, iskolák, óvodák), szeretnénk a város elvi  engedélyezése után az épületek tulajdonosainak, vagy a városi tulajdonban lévő épületek felhasználóinak engedélyeit is megszerezni a falak szabad vagy „félszabad” fallá nyilvánítására. 

Ahhoz, hogy ne csak egyszeri akció legyen, ami a néhány igényesen megfestett falon túl csak az illegális munka fellendülését eredményezné, több száz hely legalizálására lenne szükség.

Majd kezdődhetne az engedélyeztetési eljárás, amiben első lépésben a város adna elvi engedélyt legalább 200 hely legalizálására, amely elvi engedély után persze a tényleges tulajdonosokét is meg kellene szerezni.

A technikai kivitelezésbe feltétlenül be kell kapcsolódnia egy szervezetnek, üzletnek, ahol a graffitisek terveiket leadhatják, a megrendelők választhatnak, persze a graffitis esetenként közvetlenül a tulajdonoshoz is fordulhat. Szükséges a szabad illetve engedélyes falak nyilvántartása, közzététele, hogy ne csak a feliratokról győződjenek meg a graffitisek, tegelők.

A tulajdonosokat az motiválhatná az engedélyek megadására, hogy így egy durván, gyorsan felfújt graffiti helyett, aminek eltüntetésére nincs pénze, egy igényesebb munka díszíthetné az épületet.

Tovább bővítené a lehetőségeket egy olyan üzlet, ahol az összefújt házak tulajdonosai megrendelhetnék a falak átfestését. Lipcsében működik egy ilyen rendszer, a graffitisek leadják a boltba a vázlataikat, a vevők ezek közül választhatnak, vagy a vevő vázolja az elképzeléseit, és a bolt küldi el kör mailben a grafittiseknek, akik visszaküldik a terveket, a megrendelő kiválasztja a neki tetszőt, a bolt értesíti a graffitist. A bolt haszna a festék forgalmazása.

Amennyiben ilyen módon teret biztosítunk a graffitizés, firkálás számára, erőteljesebben is felléphetünk az illegális tevékenység ellen.

A legnagyobb nehézség a graffiti természetében rejlik. A graffiti az alkotó legbensőbb megnyilvánulása, titokban készül, és csak a graffiti társadalom utólagos megítélését tartja szem előtt. A műfaj sajátos követelményeinek akkor tennénk igazán eleget, ha megelégednénk azzal, hogy elhelyezzük a falat legális fallá nyilvánító jeleket, a többit rábíznánk az alkotókra, bízván a graffitisek józan belátásában, egy kezdő nem fogja megfújni a legfrekventáltabb helyen lévő falakat. Ezt egyelőre korainak érezném. Az akció legbiztosabb megfeneklését pedig egy agyonbürokratizált ( esetleg befizetéseket is igénylő) engedélyeztetési eljárás eredményezhetné.

A technikai kivitelezésben segítségükre lehet az Aba-Novák Művelődési központ TÁMOP-os pályázatán nyert anyag-eszközállomány, az ott elinduló csoportmunka.

Jelenleg két általános iskolásokból álló csoport működik, ősszel szeretnénk megkezdeni a weblapra történő virtuális városépítés ismertetését a középiskolákban, majd megkezdeni a szélesebb körű párbeszédet, és megfújni az első legális munkákat, bevonni az egyelőre illegálisan festőket.

Utóbbi nem lesz egyszerű feladat, hisz ők legális megjelenésükkel felfedik magukat, ezek után sokkal veszélyesebbé válik az illegális munka, és persze az eddigi fújásokért is felelősségre vonhatókká válnak. Ugyanakkor elérhetővé válik a későbbi ingyenes, vagy épp pénzkereső tevékenység. Valószínűleg szükség lesz egy önkormányzati nyilatkozatra, amelyben a legális tevékenységet vállalókat biztosítjuk arról, hogy korábban illegálisan megfújt munkáik miatt nem vonjuk felelősségre őket.

Tematikailag a teljesen hagyományos betűképek illetve figurális munkák mellett készülhetnének részben afféle banksy-s ötlet, poén munkák is, illetve kifejezetten praktikus, eligazító emblémák. ( Kerékpártároló, orvosi ügyelet, stb.)

Az akció sikeréhez mindenesetre először a virtuális városképnek kellene létrejönnie.

Ha a realitásokban gondolkodunk, azt hisszük a radikális várostisztításra nincs pénz, nincs jogi lehetőség, és talán politikai alapjai is hiányoznak a totális szigorításnak. A radikális engedélyezés ellen pedig a városlakók többsége erőteljesen tiltakozna.

 Valami olyan köztes megoldást kellene találnunk, ami nem vezet el a teljesen összefújt, összefirkált városig, de lehetőséget biztosít a legális graffiti – stencil – tag munkálkodásra.

Virtuális város akciónk a következőket szeretné elérni.

Legyenek törvényesen megfesthető, kézjegyekkel ellátható falak a városban, ahol kiélhetik alkotó hajlamaikat a graffitizők, firkálók, ezzel egyidőben szülessen egy pontos büntetőjogi szabályozás, amely a jelenleginél sokkal nagyobb fenyegetést jelenthet az illegális firkálók számára.

Az Aba-Novák Műv. Központ Támop pályázata bizonyos kereteket biztosított az akcióhoz, de alapvetően egy szélesebb mozgalmat szeretnénk indítani. Ennek állomásai:

A pályázati csoport tagjaival, más középiskolásokkal lefényképezzük az összetegelt, vagy graffitivel ellátott falakat, illetve a potenciális graffiti helyeket. Ehhez a munkához minél több városlakót szeretnénk megnyerni, fokozatosan töltődne fel egy weboldal a falak, épületek képeivel, egy térképen jelölnénk a lefényképezett házakat. Ez a gyűjtemény részben a lehetséges szabad graffiti falak megtalálását célozná, részben a felderítő-megelőző munkában is segítene.

Kapunk egy összképet a "Létező városról."

Ebből készítünk egy megtisztított városképet, ahogyan a firkák nélkül nézne ki. Ehhez szeretnénk megnyerni az iskolák informatika, vizuális kultúra tanárait, diák önkormányzatokat, stb. (A GIMP ingyenes programmal minden osztály megtisztíthatna egy-két utcát.)

Végül készítünk egy megfestett városképet, hogyan nézne ki, ha mindenütt képek, plasztikák, egyéb street-art munkák lennének.

Ez utóbbi városképet persze sokan, sokféle változatban kezdenék tervezgetni.

Saját vázlatokból, netről gyűjtött munkákból állna össze néhány megfújt, megfestett, megstencilezett, megplasztikázott Szolnok képe. Remélhetőleg jónéhányé, mert hisz mindenki saját könyvtárba dolgozna, vagy esetleg csoportokká verődve közösen készítenének javaslatokat egy-egy hely átalakítására.

Mindezek, az összefújt falak, a tisztítottak, illetve az áttervezettek a weblapon jelennének meg. 

Amint körvonalazódna egy megfestett Szolnok képe, elkezdenénk a közvélemény kutatást, mit szólnának a városlakók, ha a létező, és átfesthetetlen fújások, firkálások helyett nem a szokásos halványító maszatolás, vagy „hasonló” színnel történő átmázolás javításfoltjai jelennének meg, hanem a jelenlegi rajzokat elfedő, vagy igényesebb képpé alakító munkák.

Ha akciónk pozitív fogadtatásra talál ( Néhány intézmény máris kifejezte igényeit. Kamasz tanya, iskolák, óvodák), szeretnénk a város elvi  engedélyezése után az épületek tulajdonosainak, vagy a városi tulajdonban lévő épületek felhasználóinak engedélyeit is megszerezni a falak szabad vagy „félszabad” fallá nyilvánítására. 

Szabad fal az, hová bárki, bármit fújhat ( Kidolgoznánk persze egy etikai ködexet, hisz az utcán kisgyerekek is járnak, tárgárság, alkotmányellenes tartalmak, stb.), saját festékeivel.

Félszabad falra a tulajdonosnak előzőleg bemutatott vázlat alapján lehet dolgozni, ez esetben viszont ő veszi meg ( fizeti) a munkához a festékeket.

A firkálásra szabad helyeket részben a graffiti falak szélein, részben önálló falakon jelölnénk ki. ( Szabad kézjegy falak)

A tulajdonosokat az motiválhatná az engedélyek megadására, hogy így egy durván, gyorsan felfújt graffiti helyett, aminek eltüntetésére nincs pénze, egy igényesebb munka díszíthetné az épületet.

A munkák részben önálló képek lehetnének, részben úgynevezett „restaurálások”, ahol kevesebb festékkel, a létező munkát gazdagítva, továbbfejlesztve válna szebbé a fal.

 Ahhoz, hogy ne csak egyszeri akció legyen, ami a néhány igényesen megfestett falon túl csak az illegális munka fellendülését eredményezné, százas nagyságrendű hely legalizálására lenne szükség.

Előre végig kell gondolnunk az akció buktatóit!

Pl. hogy akciónak pillanatok alatt híre megy és várható a vendégmunkások megjelenése, ami bizonyos közbiztonsági problémákhoz vezethet. Végiggondolandó továbbá az egész akció várható hozadéka ( város nevének megjelenése a médiában, néhány városi épület megújulása ) illetve negatívuma ( konzervatív városlakók felháborodása amiatt mert a graffitiző fiatalok problémás tagjainak bizonyos legális megjelenési lehetőséget biztosítottunk..)

A jelenlegi rendelkezések szerint persze minden esetben készülnie kellene egy látványtervnek, amely egy engedélyeztetési eljárás után kerülhetne fel a falra. Ezt nem tudjuk betartani.

Nehéz előre biztosítékot találni arra, hogy a teljesen szabad falakon ne jelenjenek meg trágár vagy pornográf munkák, csak arra számíthatunk, hogy a graffitis helyi társadalom maga veti ki magából azt a néhány szélsőséges alakot, aki nem tartja be a kódex előírásait.

Az akcióhoz szükség lenne egy olyan üzletre, ahol az összefújt házak tulajdonosai megrendelhetnék a falak átfestését. Lipcsében működik egy ilyen rendszer, a graffitizők leadják a boltba a vázlataikat, a vevők ezek közül választhatnak, vagy a vevő vázolja az elképzeléseit, és a bolt küldi el kör mailben a grafittiseknek, akik visszaküldik a terveket, a megrendelő kiválasztja a neki tetszőt, a bolt értesíti a graffitist. A bolt haszna a festék forgalmazása.

Amennyiben ilyen módon teret biztosítunk a graffitizés, firkálás számára, erőteljesebben is felléphetünk az illegális tevékenység ellen.

  

 

A létező fal

A megtisztított fal

A megfújt fal

És persze néhány változat

  Utóbbi két kép másolat lenne, ehhez tehát meg kell szerezni az alkotók, vagy ( El Kazovszkij esetén már sajnos a jogutódok) engedélyét is.

 

A létező falak.

A megfújt, illetve megfestett falak.

Ha már elég gazdag a Megfestett Szolnok weblap, lefolyt egy nyilvános vita, a városvezetés eldönti, hol, milyen mértékben biztosít szabad utat az akciónak. Ezután kezdődhet az engedélyeztetési eljárás.

A továbbiakban a városvezetés pozitív viszonyulásának feltételezésével, az akció gyakorlati problémáit jeleznénk. ( Amelyek természetesen csak az akció során fognak teljes mértékben feltárulni.)

 Először is Óbudán bebizonyosodott, hogy egyetlen kerítésfal kinevezése legális fallá nem old meg semmiféle problémát, hisz azt szinte naponta át kellene fújni. A megoldás az, ha a város sok pontján tudunk legális falakat kínálni.

A legnagyobb nehézség a graffiti természetében rejlik. A graffiti az alkotó legbennsőbb megnyilvánulása, titokban készül, és csak a graffiti társadalom utólagos megítélését tartja szem előtt. A műfaj sajátos követelményeinek akkor tennénk igazán eleget, ha megelégednénk azzal, hogy elhelyezzük a falat legális fallá nyilvánító jeleket, a többit rábíznánk az alkotókra, bízván a graffitisek józan belátásában, egy kezdő nem fogja megfújni a legfrekventáltabb helyen lévő falakat. ( Természetesen minden falhoz meg kell szerezni a tulajdonos engedélyét, ehhez feltétlenül szükséges egy előzetes terv bemutatása. ) A városi szokásjog viszont azt kívánja, hogy minden esetben készüljön egy látványterv, folyjék le a látványterv engedélyeztetési eljárása, és csak ezek után kerüljön fel a munka a falra. Mi egyelőre abban a köztes megoldásban gondolkodunk, hogy kevésbé frekventált helyeken szabad falakat jelölnénk ki, bizonyos falakra viszont csak a Virtuális város munkacsoport engedélyével lehetne fújni. Ezzel egyfajta minőségi szemléletet biztosítanánk, amelyet a tulajdonosoktól nyilván nem tudunk feltétlenül elvárni.)

Akciónk során a voltaképp kitágítjuk a megítélők körét, részben pedig mintegy előrehozzuk azt a bizonyos utólagos megítélést. 

Problémát jelenthetnek a netről gyűjtött anyag és a helyben megvalósítható közötti minőségbeli különbségek, vagy hogy ha van mondjuk 200 000 ft festékre, akkor ki mennyit fújhat ebből?

Nyilván lennének rá nagyon profi jelentkezők más városokból,  de az is nyilvánvaló, hogy a virtuális csoport legaktívabb tagjai is pályáznak a festékekre. Mivel az egyszeri támogatás nagyon hamar el fog fogyni, festékgyárak támogatására viszont csak akkor számíthatunk, ha nagyon minőségi munkákra is hivatkozhatunk, ha az általunk kidolgozott modell sikeres lesz, nyilván egészséges kompromisszumra kell törekednünk.

Tematikailag a teljesen hagyományos graffitik mellett készülhetnének részben afféle banksy-s ötlet, poén munkák is, illetve kifejezetten praktikus, eligazító emblémák. ( Kerékpártároló, orvosi ügyelet, stb.)

(A már igényesebben megfújt falakat a fújás folytatásával lehetne továbbalakítani. Középen van egy graffiti, mellette tegek. Ezeket lehetne elfedni a graffiti két irányban történő folytatásával. Nyilván az eredeti alkotó részéről. Persze ő csak akkor vállalja magát, ha már legál a fal. )

A tag nagyobb probléma

Van egy csomó fiatal, aki sprayvel, lakkfilccel a zsebében járkál, és odapötyögteti a betűjelét minden lehető helyre.

El kellene gondolkodnunk azon: nem lehetne-e kijelölni legál tag falakat, a középkori tuskók mintájára ( ahová minden vándorlegény beverte a saját szegét) helyeket, ahol legálisan helyezhetőek el a névjegyek. Esetleg a graffitiket is lehetne úgy festeni, hogy maradjon alatta, mellette egy szabad sáv, ahová mindenki felfújhatná a tag-ét, aki arra járt.

Ez a garázsfal most így néz ki, de tudjuk, hogy a helyzet egyre fokozódik majd. Mi lenne, ha mindez törvényesen történhetne? Épülnének egymásra a névjegyek, mint a középkori vándorlegények bejegyzései. És mindez legális tag falakon.
És egy tag akció eredménye egy ifjúsági rendezvényről
   

Ajánlott irodalom

 

Legális ötletek!!!

A graffitik okozta károk sok emberből váltottak ki felháborodást, akik követelték a jogszabályok, a büntetések szigorítását a rongálókkal szemben. Szerintünk nem ez a legmegfelelőbb megoldás. Most azokat a lehetőségeket ismertetjük, amelyek széleskörű közösségi összefogással erősíthetik a városok közbiztonságát, ugyanakkor lehetőséget adnak nektek, hogy folytassátok a számotokra fontos és kifejező tevékenységeteket. E lehetőségek megteremtésében és kihasználásában nektek is szerepetek és felelősségetek van. Annak érdekében, hogy igazi elismerést és teret kapjatok, lépnetek kell. J

 

Számos kezdeményezés volt és van jelenleg is, amit civil szervezetek és önkormányzatok dolgoztak ki, és szerveztek meg az ország több pontján. Az eddigi ötletek ismertetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a városok nagy része a már bevált példákat átvegye és megvalósítson hasonló programokat. Kezdeményezéseitekkel akár ti magatok is segíthettek.

Mindennek az alapja az együttműködés, a kommunikáció és a kompromisszumra való törekvés. Minden városban vannak olyan lakosok, akik nem szeretik a graffitiket, és vannak olyanok is, akiknek tetszik. Mindkét tábornak van létjogosultsága. A kérdés csak az, hogy hajlandóak-e elfogadni a másikat, és megegyezni azokban a keretekben, amelyek mindkét fél számára biztosítják, hogy érvényesítsék véleményüket.  Tekintsük az alábbiakban ismertetett programokat egy lépésnek a megegyezés felé, amely jelzi, hogy a társadalom nem pusztán negatív, kirekesztő tud lenni a graffitivel és azok művelőivel szemben.

Olyan civil szervezetek tevékenykednek az érdeketekben, mint például a Lát-Kép Egyesület, a Baranya Ifjúságért Nonprofit Kft., a HELPI Ifjúsági Tanácsadó Iroda, és ne feledkezzünk meg néhány önkormányzatról sem.

Szövegdoboz: szegedi legál fal http://szeged.hir6.hu/cikk/9214/080509_firkavaros_lesz_szegedbol

 

A Baranya Ifjúságért Nonprofit Kft. által megvalósított programban például közösségi tereket „fogadtak örökbe”. A helyi civil szervezetek egy-egy közösségi tér „szülőivé” válva a fiatalok és a lakosság aktivizálásával, közreműködésével a fiatalok igényeinek megfelelően alakítottak át, és tették rendbe a parkokat. Az ünnepélyes átadás után pedig közösen használták azokat.

Szintén ennek a civil szervezetnek a nevéhez köthető az a projekt, amelyben egy nagyobb falfelületet biztosítottak a graffitiseknek. Terveik között szerepel, hogy félévente versenyeket szerveznek a rajzolni és festeni vágyók számára. A köztes időszakban pedig, szabadtéri kiállításként megtekinthetőek lennének az általatok elkészített alkotások.

Pécsen, a külvárosi városrészekben a lakók több hónapig tartó előkészítő munkát követően, közösen kialakított tervek alapján, az önkormányzat együttműködésével kiválasztott falfelületre hatalmas graffiti képet festettek. Ez megtörte az esetenként kietlen és lerobbant városrész monotóniáját. Pécshez hasonlóan több nagyvárosban is van lehetőség arra, hogy legális keretek közt fessetek és rajzoljatok.

A legál-falak létrehozása nem új találmány. Biztosítja számotokra, hogy legálisan és nyugodt körülmények közt próbálgassátok rajztudásotokat, gyakoroljatok, vagy akár megmutassátok legszebb műveiteket, amelyekhez nyugodtan adhatjátok a neveteket. Ráadásul alkotásaitok sokáig láthatóak maradnak. Megismerkedhettek azokkal a graffitisekkel, akik már régóta festenek, és akik segíthetnek abban, hogy rátaláljatok saját egyéni stílusotokra, miközben megmutatják azokat a technikákat, amik egy graffitit érdekesebbé, színesebbé, igényesebbé tehetnek. Igazi baráti kapcsolatok, közösségek alakulhatnak ki. Mindez rajtatok is múlik!

Graffiti Wall of Fame- New York Bronx

http://www.talkbx.com/2007/12/09/south-bronx-graffiti-underground-and-above

 

Szövegdoboz:                     A Lát-Kép Egyesület gyűjteményéből
 
 SEQ "ábra" \*Arabic 1. ábra
 
A HELPI környezet szépítő akcióihoz is csatlakozhattok Kecskeméten. Ennek a szervezetnek is az a célja, hogy a fiatalokkal együtt a lakótelepeken olyan felületeket, helyszíneket alakítsanak ki, ahol – más épületek rongálása nélkül – szabadon és legálisan űzhetitek az utcai sportokat (deszkázás, kosárlabda) vagy az utcaművészetet (graffiti, matricázás).

A MÁV-nál is volt példa arra, hogy megegyezés keretében vasúti kocsikat biztosítottak a graffitisek számára, akik cserébe vállalták, hogy nem festenek emlékművekre és az értékesebb vasúti kocsikra.

A legtöbb nagyvárosban egy kétirányú folyamat indult be. Egyrészről igyekeznek helyet biztosítani, versenyeket rendezni az utca művészei számára, ugyanakkor nem feledkeznek meg arról, hogy a már meglévő, az utcaképet romboló illegális graffitiket eltávolítsák. Sok helyen alkalmaznak már védőbevonatokat a falfirkákkal szemben. A tisztításban és a megelőzésben ti is részt vehettek, amennyiben nem értetek egyet azzal, hogy városotokat elborítják a kéretlen graffitik. Például fényképekkel felhívhatjátok diáktársaitok figyelmét arra, hogy városotokban sok szép és értékes épület van, és hogy azok tisztántartására kell törekedni. Feladatokat vállalhattok azokban a helyi kezdeményezésekben, amelyek célja a városotok megtisztítása.

Ha ez a folyamat terjedni fog, egyre kevésbé éri majd meg olyan helyen firkálni, ahol az rongálásnak minősül. A festékes kannák drágák, a festmény nem is marad meg, egyre nagyobb a lebukás veszélye is.

Annak reményében, hogy felkeltették érdeklődésedet az eddig olvasottak, arra kérlek, hogy vedd fontolóra őket. A téma van olyan érdekes és fontos, hogy egy tanulságos beszélgetés tárgya legyen, barátaiddal, vagy diáktársaiddal iskola után, de akár némelyik „jófej” tanárral, vagy a szüleiddel is. Kreatív és megvalósítható ötleteitekkel fordulhattok a városotok önkormányzatához, az általatok ismert, vagy az interneten megismert civil szervezetekhez, megoszthatjátok őket internetes fórumokon.

Ugye szerinted is szép?

Vigyázzunk rá együtt J

 

 

 

http://flickr.com/photos/ 8419945@N00/2014513054

 

 

Törvényes budapesti graffitik

Borsa         Címkék: budapest, graffiti, művészet, térformálás, törvényes 0 hozzászólás

A graffiti nyugaton művészet, nálunk bűncselekmény. Néhány úttörő próbálkozásnak köszönhetően talán nálunk is elindulhat végre az általános tudat- és térformálás. Helyzetfelmérés külföldön és itthon.

Advertisement

A graffiti elleni harc régóta zajlik Budapesten. Az egyik módszer, hogy a graffitisek legálisan kifesthető szabad falfelületeket kapnak. Ám ez nem sok változást hozott a falfirkák terén. Hiába lehet büntetlenül fújni az óbudai gyárak kerítéseire, mégsem tűntek el a falfestmények a város többi részéről. Talán azért mert a legális falakat kétnaponta átfújják, de még inkább azért, mert a graffiti lényege az hogy minél több helyen legyen és, hogy minél többen lássák.

Nézegess graffitiket!

Ízléstelen cégtáblák helyettSzemély szerint minket nem zavarnak sem a graffitik sem a egyszerű tagek (falfirkák). Szerintünk sokkal rosszabb hatással vannak a városképre az ízléstelen cégértáblák, a sárga alapon kék feliratok, a mindent elrondító reklámtáblák, na és persze a boltokban kapható világoslila és -kék vakolófestékek. Vannak, akik élből elutasítják a falfestészet minden formáját, de olyanok is akadnak, akik szerint a szépen kivitelezett falfestészet művészet, a falfirka azaz a taggelés pedig vandalizmus. Gyanítjuk, hogy a két dolgot nem lehet egy egyenes vonallal kettéválasztani, és a törvény sem tesz különbséget. A graffiti illegális, legyen az filctollal felrajzolt egyszerű ábra, vagy köztérre festett művészi alkotás. Ez utóbbi azonban kezd egyre elfogadottabbá válni a világ nagyvárosaiban, és nálunk is.Graffitit a British MúzeumbaA brit street art művész, Banksy, aki többször is belopta alkotásait a British Múzeumba, gerilla akciói miatt olyannyira felkapott lett, hogy egyik képe a Sotheby's aukciós ház februári árverésén több, mint százezer fontért kelt el. Christina Aguilera és Kate Moss is büszkélkedhet egy-egy eredeti Banksyvel, nem csoda hát, hogy Bristolban, Banksy szülővárosában vakolattal együtt kezdték lopni a művész kézjegyével fémjelzett falfirkákat. A városvezetés először tehetetlenül szemlélte a jelenséget, aztán egy gyors határozattal védelem alá helyezték Banksy falfestményeit. A határozat egy, a városháza által kiirt internetes szavazás után született, ahol a szavazók 97 százaléka egyetértett azzal, hogy a művész munkái értékesek, szórakoztatóak és megszépítik a várost.Above nyilaitól...Banksy amerikai kollégája, Above is népszerű a műfajban. Ő a világot járva számos helyen, Budapesten is - felragasztja, vagy lógatja márkanévvé vált papírnyilacskáit, melyek azt a hatást keltik, mintha a való életben is egérrel irányíthatnánk a folyamatokat, mint a számítógépen. Above, mint az alábbi videón látható, néha egész házakat is kifest, ezt persze csak megrendelésre, vagy a helyi hatóságok engedélyével teszi. Támogatott törvénytelenségNálunk is kezd egyre inkább támogatottá válni ez az illegális önkifejezési módszer. A civil környezettel, kultúrával, a városi tájképpel foglalkozó Lát-Kép Egyesület azért alakult, mert tagjainak nem tetszett a budapesti közterületek legnagyobb részére ma is jellemző elhanyagoltság, és szürkeség. Hanzély Ákos, az egyesület elnöke elmondta: a falfirkákat kosznak tekintik, amit el kell távolítani a házakról, falakról. A Lát-Kép szerint a graffiti/street art és a "taggelés", azaz a graffitisek művészneveinek firkálása filctollal két külön dolog.

Így azért viccesebb

Ők is kapcsoltakA graffitik között vannak olyan művészi festmények, a városi terekbe illő, a környezetre reagáló kreatív alkotások is, amelyeknek érdemes volna nagyobb teret adni. Ez a megfontolás vezetett a villanykapcsoló szekrények kifestésének ötletéhez is. Pár hónapja ugyanis T-Com és a Lát kép Egyesület közös pályázatot hirdetett, hogy esztétikusabbá tegyék a szürke, egyhangú fémdobozokat. A fiatal művészek festményekkel, színes és fantáziadús alkotásokkal pályázhattak. A nyertes projektek közül négy már meg is valósult, emellett még hat újabb kapcsolószekrényen dolgoznak az alkotók.Nagyvárosi úttörőkA T-Com által felajánlott szekrények mellett azonban számos olyan helyet találni még a városban, ahol jól mutatnának a fiatal művészek alkotásai. Az egyesület rendszeresen megkeresi az önkormányzatokat és javasolja a hidak, a felüljárók szürke betonlábainak "legalizálását" a street art számára. Dönteni azonban nyilván nem tudnak helyettük. Pedig mennyivel szebb volna egy-egy színes festmény a koszos szürke felületek helyett. Éppen ezért úttörő a T-Com és a civil szervezet együttműködése. Hanzély nagy örömmel vette tudomásul, hogy a telefonos cég támogatja az elképzelést, sőt: ma már ők keresik meg a Lát-Kép egyesületet és új felületeket ajánlanak a graffitiseknek.

[PAGEBREAK]

Nyugati térhódításKovács Tamás, az egyik győztes pályázó megkeresésünkre először is csodálkozásának adott hangot: "Furcsa, hogy az ötlet éppen azoktól érkezett, akik a városi graffitik eltávolításában is részt vesznek". Tamás ugyanis megtartaná a tageket és a falfirkákat is a budapesti közterületeken. Mint elmondta, örült a lehetőségnek, mert ezzel a lépéssel kicsit közelebb kerültünk a nyugat-európai gyakorlathoz, aminek köszönhetően nálunk is igényes graffitik diszíthetnék a város lepusztult falait. Prágában (a város már igazi nyugatnak számit Budapesthez képest) az önkormányzat tereket ad a street art művészeknek, emellett gyakran írnak ki szobor és tűzfal-pályázatokat is.Barcelonai meghátrálásA helyzet persze nem mindig rózsás nyugaton sem. A világ street art fővárosaként is ismert Barcelona az utóbbi időben szeretne megszabadulni a köztereket elöntő graffitiktől. A korábban rendkívül liberális város szemléletváltása érzékenyen érinti a helyi szcéna tagjait, akik a világ minden pontjáról érkeztek a toleráns spanyol művészeti központba. A Wooster Collective beszámol róla, hogy a városvezetés most elhatározta: szisztematikusan kiírtja a falrajzkultúrát Barcelonából. Az "Akkor-és-most"-összeállítást a város utcai művészetének bemutatására az alábbi videón láthatjátok. Nem a pénz a lényegTamás szerint fontos, hogy ezzel a kultúrát és a művészeteket támogatják, ami jobb megoldás, mint a magyarországi kezdeményezések. Itthon ugyanis főként különböző reklámkampányhoz keresnek graffitiseket, jó példa erre a most futó Rauch üdítőital utcai művészekkel megterveztetett arculata. "A fiatalok ezért kapnak valamennyi pénzt, de ez a megközelítés nagyon direkt, üzleti célú. A street art pedig egy kultúra, egy modern művészeti ág. Sokan vagyunk, akik nem szívesen váltják mindezt aprópénzre." A reklámok után pedig végre itt a lehetőség a továbblépésre, már csak élnünk kell vele.

Graffiti rövid története:

 

    1970-es évektől terjedt el az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosaink a szegény negyedeiből a fiatalok lázadását jelképezte. A sajátosságos önkifejezési mód először New York-ban jelentkezett, ott is a metrókon. A gettóbeli szegény emberek az eltömegesedett társadalom névtelen nulláiként felírták a nevüket és mondjuk az irányítószámukat a vagonokra, aztán a szerelvény körbejárta velük a City-t, ismerté téve őket. Így hallatták a hangjukat a nincstelenek, kallódó fiatalok. A jelenség rohamosan terjedt, stílusában egyre kifinomultabbá vált. Megjelentek a „TAG-k” után a throw up-ok (gyorsan felvitt, egyszerű ábrák), aztán bonyolódni, színesedni kezdtek a rajzok. Kifejlődtek az alaptendenciák, a throw up mellett a wall-, illetve a wild style, amik gyakorlatilag nehézségünkben térnek el egymástól, de azóta számos más irányzat is létrejött. 

 

    Egyesek szerint a falfirkák kiáltást jelentek a társadalomnak, hogy „mi is létezünk”. A 80-as évek közepétől hazánkban az úgynevezett „freestyle” irányzatot követő fiatalok honosították meg a graffitit. A graffiti jelentős elterjedése a nagyvárosainkban a 90-es évek közepétől figyelhető meg. A graffiti stílus ekkor vált ketté a nyugati országokban megfigyelhető tendenciákat követve. Az egyik ága a művészi graffiti amelynek szándéka, hogy kifejezze a modernkor művészetét. A készítői a lehetőségükhöz mérten igyekeznek legális helyekre elkészíteni alkotásukat. A mindenkit zavaró falfirka, a „TAG” - ez a szó a falfelületekre illegálisan felfestett rövidített névbetűknek az elnevezése-, mely elkövetési mód jelentős mértékben zavarja a vizuális látásmódot. Napjainkban jellemzően a „TAG” terjedt el nagy városainkban, amely nem kíméli a magán tulajdonú épületek mellett, a műemlékeket és a közintézményeket sem.

 

 

A graffiti elkészítésének módszerei:

 

-          Legális: a graffiti készítői a kijelölt helyeken, engedéllyel végzik tevékenységüket. Magán megrendelők igényeit elégítik ki (pl. üzlet belső festése).

 

-         Illegális: a graffiti készítői nem mérlegelnek, számukra teljesen mindegy milyen módon és helyre készítik el falfirkájukat, a lényeg minél kihívóbb helyre, minél merészebb elkövetési formában tegyék ezt.   

 

 

Az illegális graffiti készítésének lépései:

 

-          Terepszemle: megfigyelni az épület, műtárgy elhelyezkedését

 

-         Felkészülés: festékanyagok beszerzése és az álcaruházat kiválasztása, a segítők felkészítése, tervek készítése papíron, lehetséges menekülő útvonalak kiválasztása

 

-         Aktív időszak: minimum két figyelővel, a kidolgozott tervek alapján akár több lépésben is a graffiti elkészítése

 

-         Utóhatás: a graffiti társadalom elismeréseinek begyűjtése a „mű” elkészítése után

 

 

A „TAG” elkészítésnek módszerei:  

 

-         Legális: a művészi graffitisek a névbetűiket elhelyezik a legálisan készített falfestményeiken.

 

-         Illegális: a „TAG” elkészítői nem mérlegelnek, számukra teljesen mindegy milyen módon és milyen helyre készítik el névbetűiket, a lényeg az, hogy minél többet, minél kihívóbb helyre tudjanak festeni.

 

 

Az illegális „TAG” készítésének lépései:

 

-         Felkészülés: a névjegy megtervezése, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, elkészítése.

 

-         Aktív időszak: a festő eszközeikkel minél több helyre a névbetűik felvitele - figyelő embereket nem jellemző, hogy alkalmaznának -.

  

-         Utóhatás: nem ritka, hogy a konkurens csoportok területét bejárva, egymás „TAG-t” összefirkálva, állandó harcban állnak.

  

 

Az illegális falfirkáló személyeknek korosztályos megoszlása:

 

-         10-14 éves korig: jellemzően a „TAG-t” iskoláik környékén készítik, vagy iskoláikban végzik tevékenységüket, általában olcsóbb eszközökkel készítik el falfirkájukat. Jellemzően fiúk az elkövetők.

 

-         14-16 éves korig: a kezdeti sikereken felbuzdulva társaságokat, „bandákat” alakítanak, a névbetűiket már a nagyvárosok főbb útvonalain helyezik el. A legveszélyeztetettebb korosztály, mivel még a felelősség tudatuk jellemzően nem alakult ki, viszont már közép árkategóriás festékekkel dolgoznak. Az elkövetők között feltűnnek a fiatalkorú lányok is.

 

-         16-18 éves korig: itt az elkövetés már más településekre is kiterjed, egymással rivalizálva járják be a konkurens településeket, ahol nagy kárt okozva végzik tevékenységüket. Drágább anyagokkal dolgoznak, figyelőket alkalmaznak, nem ritkán „bandaháborúkba” csap át a jogellenes cselekményük.

 

-         18 éves kortól: kialakulóban a felelősség tudat, bár a gyermekkori deviancia még jellemző, szerencsés esetben a legális graffiti felé indulnak el, de több csoport már a jelentős rongálási kárösszeget meghaladó jogellenes cselekménytől sem riadnak vissza. A drága festékeket, vagy az ehhez szükséges anyagiakat nem minden esetben tisztességes úton szerzik be.

                                                                 

 

Lehetséges megelőzési módok:

 

-         Lakosság, intézményvezetők, önkormányzatok, közlekedési társaságok felvilágosítása,

-         Fórumok, összejövetelek szervezése,

-         Iskolai felvilágosító, bűnmegelőzési órák szervezése,

-         Pályázati lehetőségek ajánlata, a védőfestékkel való bevonat készítéshez,

-         Legális falfelületek kijelölése,

-         Súlyosabb büntetési tételek és a falfirka eltávolítására kötelezni az elkövetőt.

 

 

Felderítési módok:

 

-         Rendszeres megelőző járőrözés a főbb elkövetési útvonalakon,

-         Digitális rögzítése a „TAG-nek”, majd ennek számítógépes nyilvántartása,

-         Manuális rögzítés, kézi kartoték nyilvántartása,

-         Összevont akciók a graffitisek gyülekező helyein,

-         Festékboltok környékén figyelő járőrözés,

-         Információ beszerzés konkurens „bandáktól”.

 

 

Graffitit és „TAG-t” elkövetők elektronikus nyilvántartásának lépései:

 

-         Falfirka lefényképezése digitális módon,

-         Számítógépes nyilvántartásba vétel, itt külön lejegyezve a feltalálás helyét, időpontját, a „TAG” kinézetét, esetlegesen - ha ismert az elkövető - annak nevét,

-         Tettenérés esetén, a „TAG” azonosítása,

-         Azonos „TAG” esetén, az esetleges többi feltalálási hely kigyűjtése,

-         Kigyűjtött adatok átadása a rendőrség részére (CD lemez).

Falfirkáláshoz szükséges eszközök:

 

-         Festékszórók (kannák), dezodorírók, alkoholos filcek,

-         Csuklyás felsőruházat, baseball sapka, fejkendő, bőszárú nadrág, hátizsák,

-         Görkorcsolya, BMX kerékpár, gördeszka,

-         Éjjellátó készülék, zseblámpa.

Graffiti és „TAG” készítésének jellemző helyei:

-         Lakóházak, közintézmények, szobrok, műemlékek felületei, nyílászárói,

-         Tömegközlekedési gépjárművek, magántulajdonú gépjárművek,

-         MÁV épületek, vonatok, HÉV és metrószerelvények,

-         Minden jellegű tereptárgyak (pl. telefonfülkék, lámpaoszlopok),

-         Elhagyatott területek, nagy betonfelületek.

 


 

[1]              http://www.sevigraffiti.blogspot.com/

 

[2]           Vinczéné Kárpátfalvi Erika: Büntetni? Elfogadni? Szeretni? - Tudjuk hogyan kezeljük a graffitis gyerekeket?

                Útmutató pedagógusoknak és a téma iránt érdeklődőknek. Miskolc, 2005. ’96 Studio Kft.

[3]              Csordás Dániel: Graffiti és antigraffiti http://www.architectforum.hu/node/2599